Lehet jönni, kérem a Magyar Rádió 8-as stúdiójába élőben is meghallgatni egy már most legendás Kiscsillag akusztikus koncertet, csak van itt pár dolog...

Akusztik címmel, márciusban egy új műsort indított az MR2-Petőfi Rádió, amiben a hazai élőzenés porond legizgalmasabb zenekarainak különleges koncertjeit mutatja be. Az Akusztik - melynek felvételei az MR legendás 8-as stúdiójában közönség előtt készülnek - különlegességét a stúdió atmoszférája, és a már ismerős dalok „unplugged" hangszerelése adja. A műsor legfontosabb jellemzője ugyanis az, hogy a 8-as stúdióban koncertező zenekarok a megszokott koncerthelyzetektől, a klub- és fesztiválkoncertektől eltérő hangszerelésben, jellemzően akusztikus hangszerekre, adott esetben különleges instrumentumokra újrahangszerelve adják elő dalaikat. A zenekarok a felvételekre nem ráadásul csak egy-egy már ismert dal feldolgozásával készülnek, hanem még soha nem hallott műveket is eljátszanak és megismételhetetlen duettek is születnek a meghívott vendégzenészeknek köszönhetően.*

hogy bizonyítsuk, mennyire kúlak vagyunk, meg mennyire környezetbarátok, és mennyire odafigyelünk Földanyára, meg mennyire fontos volt nekünk is a Föld órája (bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem mertük egy órára próbára tenni a közönség megtisztelő figyelmét, és csak néhány percig volt áramszünet), szóval néhány fotó a hétvégi alsópáhoki koncertünk egy kis epizódjáról, mikor is a művházban megszüntettük az áramellátást, és a közönség támogatásával előadtuk a Kispál zenekar  "Kapcsolj le mindent" című szerzeményét, kiderült, hogy a Föld még megmenthető, és ha mi már nem leszünk, sokkal sötétebb lesz éjszaka (kivéve telihold), és a maradék emberek biztos többet fognak félni, és nem lesz villanygitár. emiatt kicsit fáj, de hát nem lehetünk ennyire önzők, ha a kismadarak meg sokkal vidámabban porfürdőznek majd.

Lovasi
 

Hogyan készült? 9.rész: Van-e szándék?

Pár napja voltunk a Fábrisóban előadni ezt a dalt. Mindig is utáltam a tévés tempót, ami annyit jelent, hogy kedden délelőtt be kellett jönnünk hangpróbára (ez különösen a pécsi szakasznak kerül sokba) majd másnap délelőtt volt egy kamerapróba (miért nem lehet ezt egyszerre??? ) és szerda este volt a felvétel, amikor 20 órára odarendelték a zenekart, de persze csak 23 óra után került sor a felvételre, addig büfé...Brrr... De hát ilyen a popzenészek sanyarú élete... Egyébként tényleg nem akarok panaszkodni, örültünk, hogy játszhatunk ott, hiszen még ma is az egyik legnézettebb műsor, csak néha egy kicsit egyszerűbbé lehetne tenni a dolgokat. Mindenben.

Ha jól tudom április 2-án, este kerül adásba a dolog.

Sajátos hangvételű próbatermi kalauz, vagy valami olyasmi következik most a basszusgitáros tollából, nyilván első rész, mert tudjátok, mi finoman, lassan adjuk elő a dolgokat és nem csak úgy, durrbele.

Először Pécs-Patacson, a Kispál és a Borz próbatermében kezdtünk számokat írni. A szomszédban az Ottóval, akinek a krimójába jártunk át, ha elegünk lett a hangerőből, vagy inni akartunk egyet beszélgetés közben. Amit úgy gondoltunk, azt felvettük magnóra. A Rátgéber Lacit is ott ismertem meg, eljött rendszeresen a próbákra, és amikor elmentünk ebédelni, őt is hívtuk. Egyszer a Lovi sem, és én sem vittem magammal pénzt, amit akkor vettünk észre, amikor fizetni kellett és megkértük a Lacit, hogy legyen már olyan szíves, és fizesse ki a számlát. Na, ezt azóta is úgy emlegeti, hogy a „Meghívlak ebédre!” az nálam azt jelenti, hogy „Te fizetsz!”.  Patacson boldogított minket az a  kettyós faszi is, akit éppen akkor nyugdíjaztak;

Nekem most az "Az a világ nincsen" című dalról kellene írnom (illetve nem kell, csak úgy alakult ugye, hogy az új album dalairól többnyire én írok amolyan összefoglalófélét, és most ez következne), tudnék is sok mindent róla, de el vagyok havazva, így ezt kicsit későbbre halasztom. Addig is, hogy ne maradjatok mindennapi betevő nélkül, gondoltam, ajánlok pár kedvenc zenét, úgyis mindig azt kérdezik tőlünk, hogy milyen zenéket szeretünk, na meg hogy honnan a név.

Szóval én mostanában ezeket például:

mert a legszebb dal.

Az eredetkutatás újabb, egyben utolsó fejezete következik, mely egy dobos mélyről fakadó gondolatait foglalja össze, csak úgy, mint az első  és a második dolgozat. A felvezető egyébként teljesen felesleges, de jól hangzott elsőre, ráadásul valahogy utalnunk kellett a másik két írásra, hogy azt is elolvassátok.

Az utolsó, de legidevágóbb elmélet ez. A DOBOSOKAT GYÁRTJÁK!

A gépezetet Jim Hackenstein találta ki. Azért érezte szükségét a gépnek, mert természetes érdeklődésből senki sem akart dobos lenni. Hogy is akartak volna? Ütni azokat a hengerre feszített bőröket? Ki az az idióta, aki erre vágyik? Ugye, hogy senki! Tegye fel a kezét most, aki szeretne dobos lenni? Na. Senki... Hackenstein, A Szlovák, mindig hírhedt volt zsenialitásáról. Ami a becenevét illeti, onnan kapta a nevét, hogy egy tervezőmérnöki ülésen - melyet évente összehív Jack Cickenbolenmiezer, a Nemzetközi Tervezőmérnöki Egyesület elnöke, vagyis Elnöke - Hackenstein elkezdett összefüggő Csehszlovák mondatokat mondani, melyet ő sem értett akkor. Később persze lefordították amerikaira (hahaha): "Gyogyó! Gyogyó! Vigyázz azokkal az összefüggő cseppkőegylettel, amely alatt az a furcsa kinézetű mágneses omnibuszra hasonlító koalamaci-ürülék székel!" Akkor nem értették ezt, de pár nappal később jelentkezett egy pap, hogy ez a jel is bizonyíték a természetfeletti létezésére. Na de térjünk vissza a géphez. 

„ment a fiú, kinek neve Johnny B. Good,
várta őt a fényeivel Hollywood.”
(Földes László fordítása)

Már az „amerikai álom” mítoszának központi eleme volt, hogy valamilyen jó megérzés, ötlet, kiemelkedő művészi vagy sportteljesítmény, ellenállhatatlan külső, szóval valamilyen meglévő képesség, a kitartás, és a csillagok szerencsés együttállása esetén a társadalmi ranglétra alsóbb fokain állók katapultálhatnak a hőn áhított elitbe. Ezt ígérte egy gondosan táplált mítosz azoknak a fiataloknak, akiknek semmilyen racionálisabb opciót nem tudott felmutatni a rendszer, és semmilyen más módon nem tudott volna integrálni. És bár a próbálkozók-bejutottak aránya nem sok jóval bíztatná az új pályázókat, egyrészt az egyéb lehetőségek hiánya, másrészt a média által folyamatosan szállított „példaképek” a mai napig biztosítják a sorban állókat a vélt földi mennyország kapuja előtt.

Köszönjük, hogy ott voltatok a lemezbemutató koncertünkön az A38-on, a tapsokat, a bíztatást, a lelkesedést, és jó volt látni, milyen sok ismerősünk eljött, olyanok is, akiket már vagy tíz éve nem láttunk. Szerettük ezt az estét, még egyszer köszönet érte.

A világhírű Kiscsillag zenekar
 

Hogyan készült? 7.rész: Elegáns tűnődés

Na, igen...
Most ez megint egy olyan dal, amiről nem fogok sokat írni, hiszen gyakorlatilag a Bandi farkáról szól (ez is volt a munkacíme: Farkamének), arról pedig írjon valaki más, aki közelebbi ismeretségben van vele.

A képek mellé röviden csak annyit, hogy néhány nappal ezelőtt a Légy szíves című klip forgatásán készültek, ami egyébként egy lányról szól, akit Kriszta alakít, aki gyűjti a zenekar tagjait, szánkó is lesz nála, a lány a rendező terve szerint nagyon érdekes, sőt kiszámíthatatlan és rejtélyes, nem tudjuk, hogy mit akar, és mire készül, a végét ezért nem áruljuk el nektek, egyébként Mátraszentimrén forgattunk, jó nagy hóban, és életünkben először ott ettünk mazsolával teleszórt spagettit, amit amúgy az operatőr Eszter készített.

Rezső